Az Alföld morfológiailag az eurázsiai sztyeppe vidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb. 100 000 km² (ebből a mai Magyarország területére 52 000 km² esik).

Az Alföld területét a folyók, és a szél alakította mai arculatára. A folyók a hegységek lábánál hordalékkúpokat és elhagyott medreik mentén vastag üledéket raktak le. Ilyen például a Nyírség, a Kiskunság, a Mátra-alja, valamint a Bükkalja. A hordalékkúpok anyagából a szél homokot halmozott fel (Kiskunság; Nyírség), máshol vastag lösztakarót terített szét (Mezőföld; Bácskai-löszhát; Hajdúság; Maros-Körös köze; Nagykunság).

Éghajlat:

Nagy általánosságban síkvidéken 145 kilométerenként haladva észak felé átlagosan 1 fokkal csökken az adott terület átlaghőmérséklete. Tehát Baján 1 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint Budapesten.

Élővilága:

Az Alföldön sok madár, hüllő és kétéltű él, a növények között pedig főleg gabonát és tavakban, tavak körül élő növényeket találunk. Híres a főleg az Alföldön, azon belül is a Hortobágyon tenyésztett szürkemarha.

Alföld

Az alföldi borok portfóliója három régióból tevődik össze: a 14000 hektárnyi területű Csongrádi borvidékből, a 15000 hektárnyi Hajós-Bajai borvidékből és a 104000 hektárnyi Kunsági borvidékből. Ezekre jellemző a változatos, szélsőséges klíma, az aszályos nyarak, a telek pedig igen zordak tudnak lenni. A talaj összetételére nézve egységesen meszes homokjellemző, amely dunai eredetű. 

 

A Csongrádi borvidéken a lösz és a futóhomok is gyakori, aminek alig van humusztartalma. Mindezek a körülmények az 1875-ös filoxéra vész idején jótékony hatással voltak e vidékre, ugyanis megőrizték a helyi tőkéket e betegségtől. Eredetileg azonban a futóhomok megkötésére lettek telepítve ezeken a helyeken a szőlőtőkék.

E régiójellemző szőlőfajtái a kövidinka, a cserszegi fűszeres, a kékfrankos, az olaszrizling, a kadarka. A belőlük készült borokra általánosan igaz az a tény, hogy az ország többi borvidékén termelt borhoz képest egyfajta lágyság, szelídebb savakkal, fűszeres, virágos illatokkal hódítják meg a fogyasztók szívét.

Alföldi borok

Alföldi gasztronómia

Az Alföld hazánk legnagyobb tájegysége, a teljes ország területének 56 százalékát teszi ki. Ennek köszönhetően hatalmas eltérések vannak az Alföldön, nyelvjárásokat, szokásokat és gasztronómiát tekintve. A hatalmas területen nemcsak a felhasznált alapanyagok különböznek, hanem a készítési technika és az ételek elnevezése is, ugyanakkor a helyi konyha olyannyira megkerülhetetlen, hogy a magyar gasztronómia palettáján, számon tartott ételek nagy része is erről a tájegységről származik.

 

 

Gulyásleves