Ambrózfalva Községháza

Csongrád-Csanád megye keleti határán, Makótól 28 kilométerre-északkeletre fekszik.

Szomszédos települések: észak felől Nagyér, délkelet felől Mezőhegyes,dél felől Pitvaros, délnyugat felől Csanádalberti. Északnyugat felől Tótkomlóshoz tartozó külterületek határolják, illetve egy ponton északkelet felől is határos a várossal, annak központja azonban közel 10 kilométer távolságban helyezkedik el.

A településen észak-déli irányban végighalad a Tótkomlóstól Pitvarosig, majd onnan Makó-Rákosig húzódó 4426-os út, ezen érhető el mindkét végponti település irányából. Az M43-as autópálya legközelebbi csomópontja Csanádpalota-Kövegy között található, mintegy 12-13 kilométerre; onnan a 4451-es, 4434-es, majd a 4426-os úton érhető el a község.

Vonattal a MÁV 121-es számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán közelíthető meg a település. Ambrózfalva megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Nagyér megállóhely és Pitvaros megállóhely között található; fizikailag a község keleti peremén helyezkedik el, közúti elérését egy alsóbbrendű önkormányzati út teszi lehetővé.

A Volánbusz menetrend szerinti autóbuszai, amelyek Ambrózfalvát összekötik a környező községekkel és városokkal, a település belterületén, két helyen is megállnak.

Háziorvosi rendelő és Védőnői szolgálat

Története az 1840-es évekre nyúlik vissza mikor 120 békéscsabai szlovák dohánykertész-családot telepítettek be. Kis-Pitvaros néven Pitvaros településrésze volt. Mai nevét báró Ambrózy Lajos temesi királyi kincstári igazgató után kapta1849-ben.

A későbbiek során dohánykertész-családok megválthatták a kincstár tulajdonában lévő földjeiket, s akik ezt tették, felhagytak mesterségükkel, és a továbbiakban főként kalászosokat és takarmánynövényeket termeltek. A közeli mezőhegyesi cukorgyár felépülése után megnőtt a cukorrépát termelők száma is.

Az evangélikus egyház jóvoltából iskola, imaterem és lelkészlak épült a településen. Később megnyílt a Mezőhegyes-Tótkomlós-Orosháza vasútvonal, amelyen a falunak Nagyérrel (akkori nevén Nagymajláth) közös megállója létesült a településtől keletre.

Ambrózfalva Községháza

Az 1900-as évek elején új állami iskola és óvoda is épült Ambrózfalván. A községet 1918 áprilisától 1920 márciusáig román katonaság tartotta megszállva.

A település nemzetiségi összetétele gyökeresen változott meg ekkor, amikor a szlovákok kitelepülése és a Szlovákiából kitelepített magyarok betelepülése után a magyarság került túlsúlyba.

Az 1949-ben megalakult Dimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet később egyesült a Felszabadulás Termelőszövetkezettel, amely még ma is folytat gazdálkodó tevékenységet a községben.

Ambrózfalva 1973-ig önálló tanácsú község, majd 1973-tól 1990-ig a pitvarosi közös tanács társközsége volt. 1990 óta önálló, szabadon választott képviselő-testület irányítja a települést.A község az 1950-es megyerendezés előtt Csanád vármegye Központi járásához tartozott.

Látnivalói:

  • Községháza (a 19. század végén épült)
  • A két világháború hősi halottainak emlékműve
  • A napba néző kislány, Ilyés Anna szobra a község főterén
  • A település alapításának 150. évfordulója alkalmából emelt obeliszk
  • Podsztyenás (előtornácos) szlovák parasztház
  • Romantikus stílusú evangélikus templom

Vendéglátóhelyek

Káosz Sörőző
Jobb,mint otthon-Édes otthon söröző

Élelmiszerbolt

Ambrózi Kata Bt.(Kata Üzletház-Élelmiszerbolt)