Csanádalberti Csongrád-Csanád megye keleti, Makói járás északi részén helyezkedik el, nem messze Békés megye határától.
Szomszédjai: észak felől Ambrózfalva, kelet felől Pitvaros, dél felől Csanádpalota, délnyugat felől pedig Királyhegyes. Nyugat felől az amúgy csaknem 20 kilométerre fekvő Makó városának nagy kiterjedésű északi külterületei határolják
A település környékén terül el a védett természeti értékekkel rendelkező Csikóspuszta; a község határában folyik a Királyhegyesi-szárazér.
A településen kelet-nyugati irányban végighalad, annak főutcájaként a Tótkomlóstól Pitvarosig, majd onnan Makó-Rákosig húzódó 4426-os út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. A térséget érintő M43-as autópálya nyomvonalától légvonalban nagyjából 10 kilométerre, közúton valamivel nagyobb távolságra található; a sztráda apátfalvai és Kövegy-Csanádpalotai csomópontja is körülbelül egyforma messze van a községtől.
Vasútvonal nem érinti Csanádalbertit, a legközelebbi vasúti megállási pont a Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal Pitvaros község keleti szélén található Pitvaros megállóhelye, a központtól körülbelül 5 kilométerre.
A község dohánykertészek letelepítésével jött létre; első lakói 1844-ben érkeztek Nagylakról, Pitvarosról és észak-magyarországi vármegyékből. Először Albertinek majd Kispitvarosnak nevezték a települést, jelenlegi nevét 1898 óta viseli.
A 19. században a helyiek túlnyomó többsége evangélikus szlovák volt. A település az első világháborút követően román megszállás alatt volt. A lakosság a 20. század első harmadára a kétszeresére emelkedett, de a nemzetiségi és felekezeti arányok változatlanok maradtak. 1927-ben nyílt meg az óvoda; ugyanebben az évben fejeződött be a Nagyatádi-féle földreform; a kiosztott házhelyeken egy évvel később már 33 új családi ház állt a Falusi Kislakásépítési Szövetkezet kölcsöneinek jóvoltából.
A falu nemzetiségi összetétele gyökeresen megváltozott: a csehszlovák-magyar lakosságcsere után az arányok megfordultak, és a Felvidékről kitelepített magyarok alkották a lakosság zömét.
Az 1950-es megyerendezés után a feldarabolódott Csanád vármegyéből Csongrád megye makói járásához került; a község 1973-ban önállóságát elvesztette, és egészen 1990-ig a pitvarosi közös községi tanács társközsége volt. Létre jött a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet; majd egyesült a pitvarosi Felszabadulás Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel, amely napjainkban is műveli a község földterületének legnagyobb részét.
Csanádalberti 1990-ben saját önkormányzatot választott. A teljes népesség 425 fő.
- Nevezetességek:
- Községháza
- Evangélikus templom
- A település alapításának 150. évfordulójára emlékező obeliszk
- Első világháborús emlékmű
- Nádtetős házak a Petőfi utcában
- Négy kopjafa, Oklánd község ajándéka
- Székelykapu a község központjában
- Az 1848-as forradalom emléktáblája
- Természeti vonzerőt jelent Csikóspuszta, ahol jelentős túzok-, rétisas-, fecske-, egerészölyv-, vércse- és gyurgyalag populáció él. Megtalálható az ősgyep, a tavaszi hérics és a kamilla is.
- Az 1945 utáni csehszlovákiai kitelepítésétől az 1972-ben bekövetkezett haláláig tartó időben itt gyógyított Mészáros Ferenc természetgyógyász, akit VI. Pál pápa apostoli áldásban részesített.
Élelmiszerboltok:
