Magyarcsanád

Magyarcsanád a Maros folyó közelében, a déli országhatár mellett fekszik, a Maros ugyanis ezen a szakaszán államhatárt képez Magyarország és Románia között; a legközelebbi közúti határátkelőhely Nagylaknál alig 8 kilométerre van.

Belterülete nyugaton közvetlenül érintkezik Apátfalvával, további szomszédjai észak felől Királyhegyes, kelet felől Kövegy és Csanádpalota, dél felől pedig a már Romániához tartozó Nagycsanád.

A folyó magyarcsanádi szakaszán néhány sziget is található, amelyek kis méretük és az államhatár futása miatt gyakorlatilag egyik országhoz sem tartoznak (az egyiken, melynek neve a Senki szigete, jelentős számú kormorán fészkel).

Régen két híd – egy közúti és egy vasúti – is összekötötte a Bánsággal, de ezeket a hidakat a második világháborúban a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A népnyelv az óta „rombolt hidak”nak nevezi őket, a pilléreik még állnak. Számos terv született már az újjáépítésükre, amire a közeljövőben talán sor is kerülhet.

A településen annak főutcájaként végighúzódik az élénk nemzetközi forgalmat bonyolító 43-as főút, ezért ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala Szeged-Makó illetve az országhatár és Arad felől is.

Közigazgatási területén, a központjától több kilométerre-északra elhalad az M43-as autópálya (és a 4434-es út) is, de a sztrádáról Magyarcsanád csak a szomszédos Apátfalvánál letérve, a 4425-ös út érintésével érhető el.

Vonattal a település a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán érhető el, melynek egy megállási pontja van itt, Magyarcsanád megállóhely. A megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Nagylak vasútállomás és Apátfalva vasútállomás között található.

Érdekesség, hogy régen egy másik vasúti megállója is volt a falunak, a Hódmezővásárhely–Makó–Nagyszentmiklós-vasútvonalon, amely szintén e települést érintve húzódott: Apátfalva után vált el a békéscsabai vonaltól, és külön megállóhelye volt itt: Magyarcsanád megálló-rakodóhely. Bár ez utóbbi vonalat felszedték, az állomásépület ma is áll, a község nyugati részén, sőt a lebontott Maros-hídjának pillérei is állnak, a falutól délre.

Magyarcsanádot az újkorban alapították. Ugyanakkor a község környéke évezredek óta folyamatosan lakott helynek számít. A falu határában álló kun keresztet valószínűleg a 16. században állíthatták fel. A falu helyén eredetileg a középkori Apátfalva helyezkedett el. Apátfalva a török hódoltság kezdetén pusztult el.

A Habsburg uralkodók a határtérségbe szerb katonacsaládokat telepítettek be, akik számos kiváltsághoz jutottak. Az új, határőrizeti funkciót ellátó települést Újcsanádnak, ill. Kiscsanádnak is hívták. A határőrök főleg állattenyésztéssel foglalkoztak.

1750-ben Mária Terézia feloszlatta a határőrvidéket, területét a nemesi vármegyékhez csatolta. Amint bekövetkezett a szerbek kivándorlása, az Aradi Kincstári Uralom Újcsanád környékére, Újcsanádtól kissé északabbra románokat és magyarokat telepített be.

A nemzetiségiek egymáshoz való viszonya mindig is békés volt a faluban. A nemzetiségek saját iskolával rendelkeztek sokáig, és jelenleg is folyik szerb és román nyelvű oktatás a Magyarcsanádi Általános Iskolában.

1882-ben nyitották meg az Arad-Szőreg vasútvonalat, így hamarosan a falu is bekapcsolódhatott az ország gazdasági vérkeringésébe. Később újabb vasútvonalat adtak át, amely a települést Nagyszentmiklóssal (Bánság) kötötte össze, 1894-ben pedig a Maroson közúti hidat építettek Nagyszentmiklós irányába.

A „boldog békeidőkben” a Maros-Körös köze és a Bánság határán fekvő település sokat gyarapodott, fejlődött. A szerb és román módosabb gazdák díszes, jómódról árulkodó épületei, tetszetős házai is ekkor épültek, melyek még ma is a falu díszeinek számítanak.

Az 1910-es évek elején került sor a református és a katolikus templom átadására. A falu 1950-ig Csanád megyéhez tartozott, amelyet az ez évi megyerendezéskor megszüntettek, és a községet Csongrád megyéhez csatolták. 1950 és 1954 között egyesítve volt Apátfalvával Csanád néven.

Magyarcsanádhoz két külterület, Bökény és Tanyadűlő tartozik.

Egyedülálló a Dél-Alföldön, hogy egy ekkora méretű településen négy nemzetiségi-etnikai kultúra képviselői (románok, szerbek, magyarok, cigányok) éljenek egymással békében, és hogy egy ekkora méretű községnek négy temploma (ebből kettő ortodox) legyen.

Nevezetességei:

· szerb ortodox templom

· román ortodox templom

· református templom

· római katolikus templom

· a falu belterületétől északra, kb. 2,5 km-re felállított archaikus kun kereszt

· volt Határőrlaktanya

· Szabadság-szobor (a Polgármesteri Hivatal előtt)

· Bökény (Maros-parti, külterületi lakott hely, érintetlen természeti környezet)

· Bekai-halom (85 méter magas kunhalom)

· Senki-szigete (kormoránok)

· A Maros egykori vasúti és közúti hídjainak pillérei, a Zyilinszky Szilárd által felépített Maros-híd.