Mindszent Polgármesteri Hivatal

Mindszent a Tisza bal partján fekszik, a Kurca-patak torkolatánál, változatos felszínű és tagoltságú tájon, Szentes és Hódmezővásárhely között félúton. Szomszédjai: észak felől Szegvár, északkelet felől Derekegyház, délkelet felől Hódmezővásárhely, dél felől Mártély, délnyugat felől Dóc, nyugat felől Baks, északnyugat felől pedig Csanytelek (mindhárom utóbbi a Tisza túlpartján).

 

Központján észak-déli irányban végighalad a Szentest Szegváron és Mártélyon át Hódmezővásárhely északi részével összekötő 4521-es út, ezért ez az útvonal a legkézenfekvőbb megközelítési lehetősége. A 45-ös főút derekegyházi szakasza felől a 4523-as úton érhető el a település központja.

 

Tiszai átkelőhelyén Baks felé komp biztosít átkelési lehetőséget, a komp felhajtója a központtól a 4522-es úton érhető el. 

 

A hazai vasútvonalak közül Mindszentet a MÁV 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonala érinti, amelynek két megállási pontja létesült itt: Mindszent vasútállomás és a már megszűnt Szegfű megállóhely.

 

 

A vasútállomás a vonal jelenlegi állomásainak viszonylatában Kórógyszentgyörgy megállóhely és Mártély vasútállomás között található; fizikailag a település központjában helyezkedik el, közúti elérését a 4521-es útból kiágazó 45 324-es számú mellékút teszi lehetővé. Szegfű megállóhely Mindszent déli határszélén működött, az azonos nevű egykori csárda közelében. 

Helytörténeti Gyűjtemény
Mindenszentek temploma

A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is megszállta Csongrád megye ezen részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége is bizonyossá teszi ezt.

 

 

Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe (és plébániát) 1332-ben említi először az egyházi tizeddel kapcsolatban. Tiszai átkelőhelyét 1515-ben említik először oklevelek. A történelem folyamán többször elpusztult település mindig a visszatelepülőkkel élt tovább.  Mindszent 1884-től 1925-ig a Tiszántúli járás székhelye volt, majd ennek átnevezése után 1948-ig a Mindszenti járásé.

 

A többször újraépült templomát mindig “mindenszentek”-nek ajánlották. A város nevét templomáról nyerte. A török hódoltság idején sok csapás érte Mindszentet. A lakosság nagy része elmenekült, a veszélyhelyzet után mindig visszatelepült, így túlélte a templom a lakossággal együtt a török megszállást. Csak a törökök kiűzése után nyílt meg a nagyobb fejlődés a község számára. Ebben döntő szerepe volt Hodosy Imre katolikus plébánosnak. Újraszervezte a plébániát és a községi közigazgatást. Ettől kezdve fokozatosan gyarapodott a lakosság. 

1893-ban megnyílt a vasút. A 19. századi változások jelentős hatással voltak Mindszent fejlődésére is.

 

Az Iskolasor: A Pallavicini Sándor őrgróf alapította Károly óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült. A három épület szép iskolasort alkot a település főterén, ma is kellemes színfoltja a városnak. Az óvodában premontrei apácák működtek, akik az akkori állami óvodákat megelőzve napközi otthont és bölcsődét szolgáltak együttműködve a község elöljáróságával.

 

A Városháza: 1938-ban épült a községháza (ma városháza), melyhez szintén a Pallaviciniek adományozták a területet.

A település teljes népessége 6560 fő.

 

 

 

Orvosi rendelő

Vendéglátóhelyek:

Birkacsárda
Gyümi vendéglő
Róna Cukrászda és kávéház

Szálláslehetőségek:

Apor vendégház
Ibolya Apartmanház
Verók panzió

Élelmiszerboltok:

Family Market
Francia pékség
Goods Market
Tisza Coop Szupermarket
Nemzeti Dohánybolt Rózsika vegyesbolt Szabadság tér
Hunor Coop ABC Oncsa sor. u.

Egyéb boltok:

Á és M Kamilla Patika Bt.
Gyógyszertár
Iparcikk
Csibesarok baromfibolt
OMW benzinkút és autómosó
Joker horgászcikk
Korom gumiszervíz és autómosó
Nemzeti Dohánybolt Csokonai u.
Nemzeti Dohánybolt Rózsika vegyesbolt Szabadság tér
Szeri barkács