Pitvaros Községháza

A dél-alföldi település Csongrád megye legszélén, Mezőhegyestől 6, Makótól 30, Szegedtől 60 kilométerre fekszik. Szomszédjai: észak felől Ambrózfalva, kelet felől Mezőhegyes, dél felől Csanádpalota, nyugat felől pedig Csanádalberti.

A településen keresztülhalad a Gyula és Makó között húzódó 4434-es út, illetve a Tótkomlóstól Makó-Rákosig húzódó 4426-os út, közúton ezeken érhető el a község az említett, végponti települések irányából. Budapest, illetve az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonal: a Kövegy-Csanádpalota közti leágazásig az M43-as autópályán, majd onnan a 4451-es, majd a 4434-es úton. Makóról, illetve a 43-as főút felől a 4434-es követésénél egyszerűbben, rövidebb útvonalon érhető el 4432-es, majd a 4426-os úton, de erre az útvonalra a sztrádáról nem lehet rácsatlakozni.

Vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el a település, ahol a vasútnak egy megállási pontja van.

Pitvaros megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Ambrózfalva megállóhely és Újmezőhegyes megállóhely illetve utóbbi megszűnése óta Mezőhegyes vasútállomás között található. Fizikailag a község keleti határszélén helyezkedik el, közúti elérését a 4434-es útból észak felé kiágazó 44326-os számú mellékút teszi lehetővé. 

 

Vadászház(Petőfi Sándor Vadásztársaság)
Vadászház(Petőfi Sándor Vadásztársaság)
Szlovák Múzeum
Szlovák Múzeum

Pitvaros környéke az államalapítás kora óta lakott terület volt, még ha a Pitvaros név csak a középkor végén bukkant is fel. Ekkoriban a Korláth család birtoka terült el a mai település helyén, a család e vidéken letelepedő ága később Pitvarosi előnévvel különböztette meg magát. 

A mai község 1816-ban létesült nagylaki evangélikus szlovák zsellérekből, valamint Gömör és Hont vármegyékből érkezett telepesekből. A királyi kamarától rájuk rótt, rosszul jövedelmező dohánytermesztés megtagadása után, 1843-ban területének kétharmadát elvették, s ott két új falut alapítottak: a mai Csanádalbertit és Ambrózfalvát. Munkát keresni – tavasztól őszig – a Dunántúlra, a Felvidékre is eljártak. Pitvaros történetében a második világháborúig a szlovák nemzetiség volt a meghatározó.

A település teljes népessége 1331 fő. 

Nevezetességek:

·      A falu Neobizánc stílusban épült evangélikus templomát 1882-ben szentelték föl. A Pitvarosi evangélikus templom negyvenhárom méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló nyolc mázsás harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte 1922-ben.

 

 

·     Pitvarosi Puszták Tájvédelmi Körzet. Pitvaros természeti érték. A Pitvarosi Puszták Tájvédelmi Körzet európai jelentőségű madár élőhely a daruvonulás fontos védett területe. Kékvércse, túzok és sisakos sáska él itt. Tavasszal tömegesen virágzik a tavaszi hérics és ősszel a vetővirág és a védett őszirózsa. A határban nemzeti park található védett területekkel. Különleges növénytársulásai a pusztának védettek pl. a hérics. Az állatok közül a túzok, illetve több énekes és ragadozó madár.

 

·         Szlovák Helytörténeti Gyűjtemény Pitvaros

 

Szlovák Múzeum

Élelmiszerboltok:

Pipacs csemege
Mini max ABC
100 Pont vegyeskereskedés

Vendéglátóhely és Nemzeti Dohányboltok:

Kocsma
Kocsma
Nemzeti Dohánybolt
Nemzeti Dohánybolt

Gyógyszertár és gazdabolt:

Egészségház(Gyógyszertár, védőnő, fogászat, háziorvosi rendelő)
Vas-műszaki és gazdabolt