Székkutas Polgármesteri Hivatal

Székkutas község Magyarország Dél-Alföld Régiójában található. A község Csongrád-Csanád megye Hódmezővásárhelyi járáshoz tartozik. 

A járás a Körösök és a Maros folyó által lehatárolt Körös-Maros közi síkság területén helyezkedik el, Dél-Tisza völgyét és a Csongrádi-síkot érinti. Székkutas népessége: 1981 fő. 12 399 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű községe.

Közúton a település legkézenfekvőbb megközelítési útvonala a 47-es főút, amely északkelet-délnyugati irányban áthalad a belterületén, így ezen érhető el Szeged-Hódmezővásárhely és Debrecen – Békéscsaba – Orosháza irányából is.

A 47-es főútvonalon haladó távolsági autóbuszjáratok mind megállnak Székkutason, így a községbe Szeged, Békéscsaba és Debrecen felől is közvetlen járattal lehet eljutni. Továbbá Szentes felé is rendszeresen közlekednek buszok.  Vasúton a település a MÁV 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonalán érhető el. 

A falu területén már az avar korban is éltek emberek. Nevét már 1426-ban említik az oklevelek KWTAS néven, melyet egy itteni kútról kaphatott. Az idők folyamán Peres, Pörös, Veres Kutas neveken szerepelt a település.

A helyi hagyomány szerint a Veres előnevet, a falu szélén ma is álló, egykoron veresre festett csárdáról kaphatta. Ennek az épületnek a másik érdekessége, hogy a faluban ez a legidősebb építmény, több mint 200 éves.

1554-től Kutas a gyulai várhoz tartozott, majd 1566-tól Logcsi János, Vásárhely ura birtokolta, így Vásárhely részévé vált. 1950-ben Vásárhelykutas néven önálló település lett, kivált Hódmezővásárhely fennhatósága alól, majd 1951-ben az újonnan alakult városi tanács Székkutasra változtatta a község nevét. A városokba való elvándorlás miatt a falu népessége folyamatosan csökkent az évek során. 

Falumúzeum
Református templom

Az 1962-ben kiírt szocialista mintafalu tervének megvalósítási helyéül Székkutast jelölték ki.  Ekkor kezdődött meg a település jelentős fejlődése. Első lépcsőben a közintézményeket a falu centrumában kellett elhelyezni, melyek közművesítése gazdaságosan megoldható és az idővel megszűnő háztáji termelés majd lehetővé tette az üres területek beépítését.

A legelső lépés a csatornázás, majd sorban elkészülnek a középületek, az orvosi rendelő, a gyógyszertár, a 16 tantermes általános iskola, a bölcsőde, az óvoda, az üzletház, az étterem, az eszpresszó, a posta, a tisztasági fürdő, a játszótér, a sportpálya, a szabadtéri színpad, az új piac, aztán a tágas-ablakos lakóépületek.

Az 1955-1960 évek időszakában ártézi kutat, törpe vízművet és vízvezeték-hálózatot építettek, megépült a József Attila Művelődési Otthon. A lakosság ellátását 4 belterületi és 7 külterületi bolt biztosította. A következő öt év során jelentős előrelépés történt az alapvető közművek megvalósításában, a közintézmények felépítésében.

 Megkezdte működését a helyi tanács. Ebben az időszakban 1150 folyóméter vízhálózatot építettek, korszerűsítették a közvilágítást, bővítették a villanyhálózatot, járdát építettek és elkészült a művelődési ház melletti gépkocsi parkoló is. Sor került a közvilágítás korszerűsítésére. Jelentős előrelépésnek számított az ÁFÉSZ üzletházának felépítése, az óvoda felújítása és bővítése, a vágóhíd korszerűsítése és az új postaépület létrehozása. Az Új Élet Termelőszövetkezet takarmányboltja szintén a lakosság ellátását javította.

 Ekkor felépült az új benzinkút. és felavatták a futballpálya villanyvilágítását. A későbbi években átadták az új ABC áruházat és az új iskolát. Bővítették az óvodát. Felavatták a falu első köztéri szobrát, Tóth Valéria alkotását. 1979-ben az Új Élet Tsz megvásárolta a Hódgép helyi gyáregységét. 1980. május 1-jén felavatták a tornatermet, decemberben átadták az iskolát.

Római Katolikus templom
Székely kapu

1985-ben újabb közműrendszerrel gyarapodott a falu. A tanácsülésen bejelentették, hogy megkezdődött a gázvezeték építése és még az év október 11-én ünnepélyesen meggyújtották a megépült gázvezeték lángját. 1986-ban a rendszerváltozás előtt utolsó tanácsi ciklusban a falu lakossága 2781 fő volt, ebből 936 ember élt tanyán, 1133 lakás, ebből 442 tanya.

Gazdasági szempontból fontos megemlíteni a gyógynövénytermesztést. A székkutasi gyógynövénytermesztésnek és gyűjtésnek hagyománya van. Az ökológiai és talajadottságok mellett több évtizedes tapasztalattal párosul. Jelenleg a kistérségen belül csak Székkutason foglalkoznak 10 hektár nagyságú területen gyógynövény-termesztéssel.

A település nevezetességei:

·         A községtől hat kilométerre Orosháza felé található Kakasszék, mely közigazgatásilag Székkutas IV. kerülete.  A Kakasszéki-tó vizének gyógyhatását a környék lakossága már régóta ismerte és használta. 1932-ben felépült a száz ágyas Kakasszéki Szanatórium. Az intézmény – melyen néhány éve teljes felújítást végeztek – jelenleg a Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház Reuma és Rehabilitációs Osztályaként működik. Termálkútból nyert gyógyvizét az idült reumás betegségek mellett a krónikus nőgyógyászati gyulladások kezelésénél is eredményesen alkalmazzák. Parkját szépen ápolt 100-130 éves fák díszítik.

·         A Kardoskúti-Fehértó a falutól délkeletre terül el. A 488 hektáros természetvédelmi terület hírét madárvilágának és a tó körüli, jellegzetes pusztai tájnak köszönheti. E viszonylag háborítatlan puszta több védett állat – túzok, nagy goda, bíbic, racka nyáj és a szürkegulya – élőhelye.

·         A pusztán, főleg a szikes foltokon ma is terem a kamilla. A községben működik az ország egyik legnagyobb Herbária üzeme, ahol a gyógynövények szárítását és filterezését is végzik.

·         A neoromán Református templom. Az 1925. szeptember 13-i alapkő-elhelyezés után már 1926. október 17-én felszentelték a templomot.

·         A Mester utcában áll a falu neogótikus Római Katolikus temploma. 1924-25-ben épült fel Kruzslitz Károly tervei alapján, Tóth Kovács Ferenc kivitelezésében bő egy év alatt. A templombelsőt 1974-ben Perczel Dénes építész tervei alapján átépítették. 2010. évben a falusiak adományaiból a templomon jelentős felújítást végeztek.

 

Tóth Valéria Anya a gyermekével szobor
Fehér Gárda mártírjainak emlékműve

· Az 1920-as években, diák korában, a faluban vendégeskedett Hugo Hartung (1902-1972), akiből később ismert író lett. Kutaspusztai élményeit az: Inc denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) című regényében örökítette meg 1954-ben. Ez az egyetlen regény a világirodalomban, amelynek cselekménye a kutasi pusztán játszódik. Mind a regény, mind az abból készült film világhírű lett.  Az író tiszteletére került felállításra Székkutas központjában, 2009. évben Lantos Györgyi által alkotott Hugo Hartung mellszobor.

·  A bronz szobor mellé, Székkutas község alapítójának emlékére, születésének 150. évfordulója alkalmából került felavatásra Gregus Máté bronz mellszobra, mely szintén Lantos Györgyi alkotása.

· A falu központjában, a szobrok mellett székely kapu, mögötte a Fehérgárda mártírjainak emlékműve látható.

·      A Művelődési Ház és az ABC között található „Tóth Valéria: Anya gyermekével” című bájos szobra.

·     A József Attila utca 12. szám alatt, egyik régi oncsa házból kialakított Falumúzeumban néprajzi és helytörténeti anyagok, Hugo Hartung német író, Gregus Máté mintagazda és közéleti személyiség, Murgács Kálmán nótaszerző emlékanyagai is láthatók.

 

·        Figyelmet érdemel még a Piroska-féle szélmalom, amely a vasútvonal mellett, az állomástól kb. 750 méterre található.

Hugo Hartunk mellszobra
Gregus Máté bronz szobra

Vendéglátóhelyek:

Korona Cukrászda
Prémium csokoládé mintabolt
Retro lángosozó

Szálláslehetőségek:

Kutasipuszta Vendégház
Kutasipuszta Vendégház

Egyéb boltok:

Virágbolt
Bacsa Zsolt ev.
Táp és terménybolt
ATM-Takarékbank Zrt.
EDO Benzinkút
Garaboly termelői bolt
Jochim Imre ev.
Székfű Patika Gyógyszertár

Élelmiszerboltok

Coop ABC és Nemzeti Dohánybolt
Csizmadia pékség